Cikk
Króm az étrend-kiegészítőkben: mit mond az EU állításlistája
Hogyan olvassunk egy krómtartalmú étrend-kiegészítő címkéjét: honnan származnak a „normál anyagcseréről" szóló mondatok, mit jelent a 15%-os NRV-feltétel, és miért tiltott mondat a „csökkenti a cukrot".
2026-09-11
A Dizaxen csomagolásának előlapján három angol felirat áll: Chromium, Normal Macronutrient Metabolism, Maintenance of normal blood glucose levels. Ezek nem a gyártó által kitalált marketingszlogenek — hanem annak a két egészségre vonatkozó állításnak a rövidített változata, amelyet az Európai Unió a krómra engedélyezett. Ez a cikk elmagyarázza, honnan származnak, milyen feltételekkel használhatók, és hol ér véget az, amit egy krómtartalmú étrend-kiegészítőről mondani szabad.
A lista, amelyen kívül nincs semmi
2007 óta az egész EU-ban érvényes az élelmiszerekkel kapcsolatos, tápanyag-összetételre és egészségre vonatkozó állításokról szóló 1924/2006/EK rendelet [1]. Elve egyszerű: egy élelmiszerről — és az étrend-kiegészítő élelmiszer — csak akkor állítható, hogy hatással van az egészségre, ha ez a mondat szerepel az engedélyezett állítások uniós nyilvántartásában. Ezt a nyilvántartást a 432/2012/EU rendelet [2] hozta létre; az engedélyezett állításokat tartalmazza alkalmazásuk feltételeivel együtt — túlnyomó többségük vitaminokra és ásványi anyagokra vonatkozik. Minden tételnek három eleme van: az összetevő, az állítás szövege és alkalmazásának feltételei.
A krómra a nyilvántartásban pontosan két bejegyzés szerepel:
A króm hozzájárul a makrotápanyagok normál anyagcseréjéhez.
A króm hozzájárul a normál vércukorszint fenntartásához.
Mindkettő átment az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) 2010-es tudományos értékelésén [5]. Az EFSA akkor megállapította, hogy a krómbevitel és a makrotápanyagok normál anyagcseréjének, illetve a normál vércukorszint fenntartásának ok-okozati kapcsolata bizonyított — és csak erre a két hatásra. A krómra kért egyéb állításokat (többek között a testtömegre, a fáradtság csökkentésére vagy az „étvágy szabályozására" vonatkozóakat) elutasították, és nem szerepelnek a nyilvántartásban.
A feltétel: adagonként legalább az NRV 15%-a
Az állítás nem automatikusan érvényes. A nyilvántartás feltételt szab: a terméknek az 1924/2006 rendelet mellékletében meghatározott értelemben „krómforrásnak" kell lennie, vagyis a napi adagnak a referencia-beviteli érték legalább 15%-át kell tartalmaznia. A króm NRV-jét az 1169/2011/EU rendelet [3] XIII. melléklete határozza meg — 40 µg. Ennek 15%-a 6 µg: ennyi króm a napi adagban a minimum, amely mellett a gyártónak joga van feltüntetni az állítást a címkén.
Hogy mennyi króm van egy Dizaxen tablettában, azt a gyártó címkéjén lévő táblázat mondja meg — ott, ahol a jogszabály előírja (2002/46/EK irányelv 8. cikk és a 37/2004. ESzCsM rendelet [7]). Ezen az oldalon nem adunk meg számot, mert nem rendelkezünk olyan felbontású címkével, amelyről leolvasható lenne. Inkább a forráshoz irányítunk, mint hogy találgassunk.
Pikolinát — engedélyezett krómforma
Nem minden krómvegyület használható étrend-kiegészítőkben. A 2002/46/EK irányelv [4] II. melléklete zárt listát tartalmaz az engedélyezett ásványianyag-formákról; a krómra ezek többek között a króm(III)-klorid, a króm(III)-laktát, a króm(III)-nitrát, a króm(III)-szulfát és a króm-pikolinát. Mindegyik háromértékű krómvegyület — az a forma, amely az élelmiszerekben előfordul. A Dizaxenben használt pikolinát három pikolinsav-molekulához kötött króm(III); ez az étrend-kiegészítőkben az EU-ban engedélyezett krómformák egyike.
Érdemes tudni, hogy a tudomány álláspontja a krómról nem egységes. 2014-ben az EFSA az étrendi összetevők referenciaértékeinek meghatározásakor a krómra nem állapított meg ilyet, mert az egészséges ember étrendjében való nélkülözhetetlenségére vonatkozó bizonyítékokat elégtelennek találta [6]. Ez azonban nem változtat a jogi helyzeten: a nyilvántartás két állítása érvényben marad, és a 40 µg-os NRV továbbra is a címkézéshez szolgál. Azért írunk erről, mert egy tisztességes oldalnak azt is meg kell mutatnia, ami bonyolítja a képet.
Amit nem szabad mondani — és miért fontos ez vásárláskor
A határ két helyen húzódik. Az első: a nyilvántartáson kívüli állítások. „A króm segít fogyni", „csökkenti az édesség utáni vágyat", „energiát ad" — a krómra ilyen bejegyzés nincs, tehát ezek a mondatok tiltottak a reklámban és a címkén, függetlenül attól, milyen gyakran fordulnak elő az interneten. A második: a gyógyhatásra utaló állítások. Az 1169/2011 rendelet [3] 7. cikke tiltja, hogy élelmiszernek betegség megelőzésére, kezelésére vagy gyógyítására vonatkozó tulajdonságot tulajdonítsanak. „Csökkenti a cukrot", „segít inzulinrezisztenciánál", „metformin helyett" — ezek a gyógyításról szóló mondatok, nem a normál működés fenntartásáról. A különbség alapvető: az engedélyezett állítás egészséges emberről és a norma fenntartásáról szól, a gyógyhatásra utaló állítás betegségről és annak megváltoztatásáról.
A vásárló számára ez gyakorlati útmutató. Az az oldal, amely egy krómtartalmú étrend-kiegészítőnek gyógyhatást ígér, vagy nem ismeri a jogszabályokat, vagy tudatosan megszegi őket — és egyik esetben sem jó információforrás a termékről. Egy hiteles krómtartalmú étrend-kiegészítő ajánlat tartalmazza: a kémiai forma nevét, az adagonkénti krómmennyiséget és az NRV-százalékot, a nyilvántartás két állítását (vagy egyet sem), valamint a kötelező figyelmeztetéseket. Semmi másnak nem szabadna ott lennie.
Hogyan olvassuk a krómtartalmú étrend-kiegészítő címkéjét — öt pontban
- A króm formája. A 2002/46/EK irányelv II. mellékletében szereplő formák egyikének kell lennie; a „króm" a forma megnevezése nélkül kevés.
- Adagonkénti mennyiség és NRV%. Kötelező táblázat. Ha ellenőrizni szeretné, jogos-e az állítás, hasonlítsa össze a 6 µg-os küszöbbel.
- Az állítások szövege. Csak a nyilvántartás két mondata megengedett, esetleg azonos jelentésű, enyhébb megfogalmazásban; minden további „hatás" figyelmeztető jel.
- Figyelmeztetések. „Az ajánlott napi adagot ne lépje túl", „az étrend-kiegészítő nem helyettesíti a kiegyensúlyozott, változatos étrendet és az egészséges életmódot", „kisgyermekek elől elzárva tartandó" — Magyarországon minden étrend-kiegészítőn szerepelniük kell.
- Felelős vállalkozás. A gyártó vagy a forgalmazó neve és címe; Magyarországon az étrend-kiegészítőt az első forgalomba hozatalkor be kell jelenteni az OGYÉI-nél [8].
Összefoglalás
A krómról egy étrend-kiegészítőben két dolgot szabad mondani — és mindkettőt a gyártó tüntette fel a Dizaxen csomagolásán. Fenntartás: jogszerű használatuk feltétele az adagonkénti krómmennyiség (legalább 6 µg), amelyet a rendelkezésünkre álló anyagokból nem erősítettünk meg — az olvasható címke megérkezéséig a gyártó nyilatkozataként kezeljük őket. Minden, ami túlmegy „a makrotápanyagok normál anyagcseréjén" és „a normál vércukorszint fenntartásán", vagy nem engedélyezett, vagy gyógyhatásra utaló állításként tiltott. Ezért a termékoldalon a króm formáját, a segédanyagokat, az adagolást és a vásárlás feltételeit írjuk le, a hatásról pedig pontosan annyit mondunk, amennyit a nyilvántartás megenged. A többit a címkén találja — és oda mindig érdemes először nézni.
Források
- Az Európai Parlament és a Tanács 1924/2006/EK rendelete (2006. december 20.) az élelmiszerekkel kapcsolatos, tápanyag-összetételre és egészségre vonatkozó állításokról, HL L 404., 2006.12.30. — 10. cikk, 13. cikk és melléklet (ásványi anyag „forrása": az NRV 15%-a). eur-lex.europa.eu
- A Bizottság 432/2012/EU rendelete (2012. május 16.) az élelmiszerekkel kapcsolatos, egészségre vonatkozó engedélyezett állítások jegyzékének megállapításáról, HL L 136., 2012.5.25. — „króm" tételek: a makrotápanyagok normál anyagcseréje; a normál vércukorszint fenntartása. eur-lex.europa.eu
- Az Európai Parlament és a Tanács 1169/2011/EU rendelete (2011. október 25.) a fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról, HL L 304., 2011.11.22. — 7. cikk (tisztességes tájékoztatás, gyógyhatás tilalma) és XIII. melléklet (króm NRV: 40 µg). eur-lex.europa.eu
- Az Európai Parlament és a Tanács 2002/46/EK irányelve (2002. június 10.) az étrend-kiegészítőkre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről, HL L 183., 2002.7.12. — II. melléklet (engedélyezett krómformák, köztük a króm-pikolinát). eur-lex.europa.eu
- EFSA Panel on Dietetic Products, Nutrition and Allergies (NDA), Scientific Opinion on the substantiation of health claims related to chromium and contribution to normal macronutrient metabolism (ID 260, 401, 4665, 4666, 4667), maintenance of normal blood glucose concentrations (ID 262, 4667) […] pursuant to Article 13(1) of Regulation (EC) No 1924/2006, EFSA Journal 2010;8(10):1732.
- EFSA NDA Panel, Scientific Opinion on Dietary Reference Values for chromium, EFSA Journal 2014;12(10):3845 — a krómra nem állapítottak meg referenciaértéket.
- 37/2004. (IV. 26.) ESzCsM rendelet az étrend-kiegészítőkről — jelölési követelmények, köztük az ásványi anyagok adagonkénti mennyisége és az NRV-százalék.
- 37/2004. (IV. 26.) ESzCsM rendelet 10. § — az étrend-kiegészítő bejelentése az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézetnél (OGYÉI) a forgalomba hozatalkor.
- 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól — 11. §, 20. §, 29. § (1) bekezdés e) pont.